Kaszonyi Erzsébet Zsuzsanna már gyermekkorában pedagógus akart lenni, elképzelését erősítette nővére is, aki ezen a pályán dolgozott.

Érettségi után az Ungvári Egyetem Filológiai tanszékének orosz szakára nyert felvételt, ahol 1982-ben orosz nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári diplomát szerzett. Pedagógiai pályafutását a Beregszászi 6. számú Általános Iskolában kezdte, ahol az egyetemen tanult tantárgyat 14 éven keresztül tanította.

1994-ben, igazgatói munkakörét hátrahagyva, családjával áttelepült Magyarországra, ahol munkáját Baktalórántházán, a Vay Ádám Gimnázium, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium falai között folytatta kollégiumi nevelőtanárként. Két év múlva ukrán és angol nyelvet is tanított. Megismerve az iskola szakmai szerkezetét, elhatározta, hogy panziós- falusi vendéglátó végzettséget szerez, hogy szakmai tudását és ismereteit magas szinten adhassa át az akkori mezőgazdasági gazdaasszony képzésben részt vevő diákok számára, abban a képzésben, amely az évek hosszú sora alatt összeforrt a nevével. 1997-től folyamatosan osztályfőnök, 1998-tól a vendéglátás és idegenforgalom szakmacsoport munkaközösség vezetője lett.

A folyamatos szakmai fejlődés jegyében 2000-ben megszerezte második diplomáját a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság és Társadalomtudományi karán, közoktatási vezető szakvizsgát tett. Három és fél évtizedes pedagógiai pályafutása alatt megtanulta, hogy nevelő-oktató tevékenységét magas színvonalon csak folyamatos, élethosszig tartó tanulással, önfejlesztéssel végezheti.

A vezetése alá tartozó munkaközösség tagjaival szoros szakmai és emberi kapcsolatot épített ki az évek során. Számos iskolai és más, külső rendezvényen adott számot kiváló szervezőképességéről, precíz és igényes munkavégzéséről a vendégek legnagyobb megelégedésére, mindannyiszor öregbítve iskolánk hírnevét.
Személyiségével, megnyugtató, barátságos modorával, fejlett kommunikációs képességével mindig képes volt olyan helyzeteket teremteni az osztály, a csoport tagjai között, hogy ott felszabadult, nyugodt légkörben történhetett meg az új ismeret átadása, a személyiségfejlesztés.

A Vay-ban tanuló diákok magas százalékban hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű családból érkeznek. Ennek ellenére a rossz szociális környezet, a szülők és a diákok motiválatlansága soha nem szegte kedvét. Mindig arra törekedett, hogy diákjait megismerje és megtalálja azt az utat, azt a módszert, mellyel együttműködő partnerré teheti, motiválhatja őket a tanítás-tanulás és a személyiségük fejlesztésének folyamatában. Pályafutása alatt minden egyes diákjáért küzdött, mindig arra törekedett, hogy megértesse velük: nehéz körülményeikből csak a tudás és a tanulás adhat, mutathat számukra kiutat és jelent számukra esélyt a családalapításra, a jobb élet reményére. Diákjai sikereit, pozitív élményeit a vendéglátás, a tanulás folyamataiban sikerként könyvelte és élte meg.
Az az ezernél is több diák, akiket tanított és oktatott, az évek hosszú sora óta visszajáró, látogató, telefonáló, üzeneteket író és küldő családanya és családapa a bizonyítéka annak, hogy munkáját a több évtizednyi idő alatt kimagaslóan, maradandót alkotva végezte.

Az intézmény valamennyi dolgozójával jó kapcsolatot ápolt, tisztelték és értékelték emberségét, szakmai és pedagógiai tudását. Kiemelkedő munkásságát az iskolavezetés a tantestület egybehangzó véleménye alapján a 2015. tanévben az év pedagógusának járó „Vay díj”-jal jutalmazta és ismerte el.
Az intézmény Zsuzsa nénije utolsó tanévében is ugyanolyan lendülettel, aktivitással, lelkiismerettel és szaktudással végezte mindennapi oktató-nevelő munkáját, mint pályafutása első tanéveiben, ezzel is példát mutatott kollégáinak.

 

Kaszonyi Erzsébet Zsuzsanna 2019-ben elnyerte az Agrárminiszter által adományozott Tessedik Sámuel díjatkiemelkedő szakoktatói munkájáért, a hátrányos helyzetű tanulók személyiségfejlesztésében végzett tevékenységéért.

Szomorúan értesültünk róla, hogy Zsuzsa néni életének 65. évében,
 tragikus hirtelenséggel elhunyt.
1955-2020.
Nyugodj békében!