Pontos idő, Névnap

Europe, Budapest
2018. május 27. vasárnap
Hella
A Nap kel 04:57-kor,
nyugszik 20:38-kor.

Holnap
Emil, Csanád
napja lesz.

Legutóbbi képek





 




 

Az iskola története a kezdetektől 1995. augusztus 31-ig

 „ Baktalórántháza kedves város, Terei gondozottan virágos. Két kis falu határa ért össze:
Őrzi Nyírbakta és Lórántháza népe.”
(Fülöp Mihály)

 
Baktalórántháza Szabolcs – Szatmár – Bereg megye mértani középpontjában elhelyezkedő város. Középiskolája a Vay Ádám Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola és Kollégium, mely nem csak nevében összetett, hanem széles képzési palettával rendelkező intézmény alapításának ötvenedik évfordulójához érkezett. Az összetettség utal arra, hogy jogelőd intézményei a Gimnázium és a Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet Széchenyi István Gondolatait szem előtt tartva:
„ Egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik” – végezték nevelő – oktató munkájukat.

1960 júliusában fogalmazódott meg a gondolat egy általános gimnázium alapítására a következő céllal: a baktai térség fiataljai számára biztosítani az érettségihez való jutást és az azt követő tovább tanulási esélyt, ezzel növelni az ifjúság elhelyezkedési lehetőségeit.

1962 szeptember elsején megnyílt a gimnázium képzeletbeli kapuja a tanulni vágyók számára, társbérletben az általános iskolával. Oláh Lajos † lett a gimnázium első igazgatója, Svarcz Miklósné az első igazgatóhelyettes, Bardi Sándorné a helyi általános iskola későbbi igazgatója az első osztályfőnök.

1964 szeptember elsején átadásra került a Vásártér út 1 szám alatt az új gimnáziumi épület. Így a diákok és a tantestület a saját tanügyi épületükben folytathatták a tanítást, tanulást.
A nappali gimnáziumi képzés beindulását követően lehetőség nyílt a felnőttek számára az esti és levelező képzésben részt venni és érettségi vizsgát tenni. A környezet szépítésében, a tereprendezésben és parkosításban a település lakossága a tanárokkal, diákokkal együtt sokat segített kapával, gereblyével, egyéb munkaeszközökkel.
 
Gyöngyössy Mátyás igazgató és a tantestület a nevelés – oktatás iránti elkötelezettséggel, lelkesedéssel, szorgalomra, kitartó munkára neveléssel álltak az oktatás – nevelés ügyének szolgálatára.

1965 – ben átadásra került a gimnázium részére 8 darab szolgálati lakás, így a tantestület tagjainak jelentős része letelepedhetett Baktalórántházán.

1966-ban sor került az első ballagási ünnepségre, majd az első diákok érettségijére. 1968–ban az iskola felvette a ramocsaházi születésű Mező Imre nevét. 1978-ban Gyöngyössy Mátyás igazgató Nyíregyházára kerülését követően Gerő Lászlóné kapott megbízást az intézmény vezetésére.

1979-ben növénytermesztő gépész és mezőgazdasági gépszerelő szakközépiskolai képzés indult, melynek gyakorlati része a Mezőgazdasági Szakmunkásképzőben zajlott, később ismét gimnáziumi képzéssel folytatta tevékenységét az intézmény. Bevezették a gépírás fakultációt és más fakultációkat. Az idegen nyelv oktatásban helyet kapott az országban egyedüliként az ukrán nyelv oktatása.

1991-ben névváltoztatásra került sor, ekkor Vay Ádám nevét vette fel az iskola.
„A tantestület tagjai közül az évek során többen is megyei, illetve országos hírnévre tettek szert átlagon felüli oktató – nevelő munkájuk eredménye képpen. Gerő László a fizikatanárok nyarankénti eszközkészítő táborának az egyik fő inspirátora. Szakmaszeretetének és elkötelezettségének köszönhetően a fizika szertár állományát a legkorszerűbb mérő – és demonstráló eszközökkel szerelte fel, s megyei szaktanácsadóként igazi fizikai bázissá fejlesztette a baktai gimnáziumot. A közelmúltban elhunyt Juhász Dezsőné, mint magyar szakos tanár szerzett általános megbecsültséget a megye pedagógus társadalmában.
Érettségizői közül minden évben többen tettek sikeres egyetemi vagy főiskolai felvételi vizsgát magyar szakra. Később ismert személyiségekké lett egykori diákok is szép számmal nevezhetik felnevelő, pályára bocsátó iskolájuknak ezt az intézményt. Pl. az 1966-ban végzett Király József atomfizikus lett. Előbb Budapesten dolgozott, jelenleg az USA-ban él.
Vargáné dr Kiss Júlia a nyíregyházi Jósa András Kórház Intenzív osztályának adjunktusaként fejti ki áldásos tevékenységét. De Solymosi Tibort szintén megemlíthetjük a „régiek” közül, ő most Egerben folytatja a színészi mesterséget.”
 

A másik jogelőd intézmény a Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet.

 „Megyénkben 1966-ig növénytermesztő gépész szakmunkásképző intézet nem működött. Az FM a Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztályán keresztül 1964-ben elrendelte Baktalórántházán a mezőgazdasági szakmunkásképző intézet felépítését. 1966. július 20.-án adták át a 4 tantermes iskolát és a 120 férőhelyes diákotthont. Szeptember elsején Fülöp Mihály igazgató irányításával, 11 tantestületi taggal, a kollégiumban 1 főhivatású nevelővel és 140 tanulóval megindult az oktatás. A II. és III. osztályos tanulókat Vépről, Kenderesről és Biáról kapta az intézet. A képzéshez szükséges tárgyi feltételek csak minimális mértékben vagy egyáltalán nem álltak rendelkezésre. A kevés műszaki és pedagógiai tapasztalattal rendelkező tanárok és szakoktatók is az útkeresésben csak a kezdeti lépéseknél tartottak. A sürgető szakember szükséglet parancsolóan követelte: az intézetet fokozatosan el kell látni korszerű szakmai szemléltető és gyakorló eszközökkel, a legkorszerűbb gépekkel. Az intézet tudatosan és tervszerűen  alakította kapcsolatait a termelőszövetkezetekkel, s rövid időn belül megfelelő üzemi hátteret teremtett. Az üzemek erő -  és munkagépeket biztosítottak a gyakorlati oktatáshoz melynek fejében az őszi betakarítási, szántási, vetési munkákhoz az intézet oktatói és tanulói társadalmi munkával járultak hozzá. 1967-ben kezdődött el a tanműhelyek építése. A fiatal tantestület, a tanuló ifjúság – szabad idejét feláldozva – lelkesen vállalta  a társadalmi munkát. 1970-re a gyakorlati képzéshez szükséges vasvázas elemből álló műhelyek felépültek.”
(forrás: Szakmunkásképzés Szabolcs – Szatmárban 1883 – 1983, 148. oldal.)
 
Növénytermesztő - gépész profil jelentette a szakirányt. Sarkadi Pál miniszteri biztos segítette az első hó- napokban az iskola beindulási munkálatait.
A mezőgazdasági Szakmunkásképző 2 szolgálati lakással rendelkezett, Fülöp Mihály közbenjárása segítségével a hatvanas évek végén és a hetvenes évek elején 10 pedagógus pedagóguskölcsönnel építkezett és letelepedett Baktalórántházán és a környező településeken.

Az 1970-es árvíz idején árvíz sújtotta családok elhelyezésére került sor több napon át a kollégiumban. Az iskola dolgozói, oktatói, de még a tanulók közül is többen Fülöp Mihály igazgató vezetésével segítettek az árvíz utáni újjáépítésben. A tárgyi feltételrendszer fokozatosan javult. Az 1971-es Szakma Kiváló Tanulója Országos Versenyt már az iskolában rendezték, mely az iskola tartalmi munkájának elismerését jelentette.

Az őszi betakarítási munkák almaszedés, cukorrépa, kukorica betakarítás folyamatát a diákok, oktatók munkája is segítette.
Az iskola első évtizedeiben minden tanuló kollégista volt, hazautazás havonta egy alkalommal történt, ezért az akkori iskolavezetés és tantestület különös gondot fordított a tanulók szabadidős programjának szervezésére. A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházzal már az iskola indulásától jó kapcsolat alakult ki. Színészek tartottak hangulatos előadásokat a kollégiumban, ismertették meg a magyar- és világirodalom gyöngyszemeivel a tanulókat, szervezett formában rendszeresek voltak a színházi látogatások. Író – olvasó találkozók, rendhagyó irodalom órák színesítették a tanórai és tanórán kívüli tevékenységet. Ferku Imre tanár vezetésével zenekar szerveződött az érdeklődő diákok részvételével, iskolai ünnepségeken léptek fel a színházteremként szolgáló ebédlőben.
A Mezőgazdasági Szakmunkásképzőben csak fiú tanulók képzése zajlott 1993-ig, így az osztályok testvérosztály kapcsolatot alakítottak ki Mátészalka, Vásárosnamény, Kisvárda, Nyíregyháza egy – egy középiskolai osztályával, meghívták őket kulturális, szabadidős programjaikra.

A megyében és a megyén kívül nőtt az iskola szakmai – pedagógiai tevékenységének az elismertsége, bővültek a kapcsolatai, Dohánygép könyvet írtak Fülöp Mihály vezetésével Barsy Csaba és Király Attila. Mind a hárman dohánygép témában szakmai segítséget adtak a hetvenes években az akkori Csehszlovákiában és az NDK-ban.

1976-ban Fülöp Mihály igazgatót más munkaterületre vezérelte az élet, őt követte Palotás László 1983-ig.

1982– 83-ban jelentős társadalmi munkával járult hozzá a Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet dolgozói és tanulói közössége a 41-es számú főút Vasút utcai útkereszteződését követően a Naményi út 7 számig a kerékpárút alapozási munkáinak végzésében, együttműködve a Mezőgéppel és a Tüzéppel, az akkori szomszédos munkahelyekkel.  Megemlítésre méltó Fülöp József, Simon László, Bagoly Albert, Erdei László tevékenysége természetesen a többiek mellett. A legenda szerint Simon László, aki asztalos karbantartóként dolgozott, ekkor szerette meg a gépeket, olyannyira, hogy vontatóvezetésből, majd gépkocsivezetésből is jogosítványt szerzett.

Az 1983-1984 –es tanévben Horváth József igazgatói munkáját követően Bagoly Albert 1984 augusztusától lett a Szakmunkásképző igazgatója. A nyolcvanas évek második felétől bővült a képzési profil gépszerelő, gépüzemeltető, gazda – gazdaasszony képzéssel. Növekedett a tanulók létszáma, ezzel együtt a tantestület tagjainak a száma.

1989-ben bővült az iskolaépület, 1990-ben a kollégium. Jól használható könyvtár áll az olvasni vágyók rendelkezésére a kollégiumban. Megerősödött a gazdaasszony képzés feltételrendszere, megépült a tankonyha, tanebédlő és általában javultak a gazda szakképzés feltételei. 1994-re elkészült a várva várt tornacsarnok. Egy jó hangulatú sportrendezvénnyel birtokba vette az ifjúság a tornacsarnokot.
 
„Vásárosnamény felé haladva a 41-es úton, elhagyva a baktai kereszteződést, csakhamar egy világoskék színű kerítéssel övezett épületcsoport tűnik az utazó szemébe. Ha balra hajt az egyik betérőn, pár méter után máris a szakmunkásképzés szépen terjeszkedő birodalmába találja magát. Ez a baktai intézmény sokáig „kicsik” közé tartozott, de már igencsak látványosan „felfutott”. Tárgyi feltételeiben, felszereltségében, objektumainak külső megjelenítésében olyannyira megváltozott, hogy alig-alig lehet benne felfedezni a hajdani típus sulinak még csak a maradványait is! … A diákok közül az egykori SZKT versenyek sztárjai – Stion István, Sztojka György, Karácsony Tibor – Szintén sokat tettek az iskola hírének öregbítéséért. Hogy aztán  mindent  összevetve  hol  állt  az  intézmény  a  ranglistán?  A  mai  vezetők  szerint  a  megyében „favoritoknak” számítottak, de az országos lajstromban – húsz hasonló profilú iskola van – is mindig az első harmadban jegyezték őket. A baktai Mezőgazdasági Szakmunkásképzőben – a neve az idők során nem változott – e tanévben a 377 tanuló 11 osztályt képez. Négy növénytermesztő gépész, öt mezőgazdasági gépszerelő – gépüzemeltető, egy gazdaasszony (érettségizettek és nyolc osztályt végzettek) és egy gazdász osztály jelenti a teljes vertikumot. A tanári kart negyvenhárman – közismereti és szakmai tanárok, szakoktatók - alkotják. Az iskolával egy időben épült kollégium nem rég jelentősen bővült, jelenleg háromszázhúsz lakója van. A bentlakás feltételei jó színvonalúak, lehetővé teszik a kollégium szállodaként való üzemeltetését is …

A kollektívát a folyamatos előrelépés szándéka vezérli. Továbbképzéseken, tanfolyamokon rendszeresen részt vesznek néhányan a másod diploma megszerzésén fáradoznak. Az iskola közismereti „vonalának” az erősége a matematika – fizika tantárgycsoport, a szakmai vonal pedig általában véve a „minőségi” jelzővel illethető…

A Szakma Kiváló tanulója Országos versenyen 1988-ban, 1989-ben és 1991-ben egyaránt volt első helyezett tanulójuk a növénytermesztő gépész szakmában… Minden tantárgy csoportnak megvan a saját, korszerű gépekkel felszerelt tanműhelye. A géppark méretei lenyűgözőek! A műszerpark sem lebecsülendő: a gépjármű – diagnosztika teljes sora „be van állítva” a képzés szolgálatába. A fémipari alapozó tantárgyak oktatásához beszereztek minden szükséges gépet, a jövőt illetően pedig erősen foglalkoznak az iskola teljes számítógép – hálózatának a kiépítésével. De nem hanyagolták el a közismereti tárgyak eszköztárának a fejlesztését sem.

A cél – ahogyan Bagoly Albert igazgató megfogalmazta – „ütőképes” szakmát adni a gyerekeknek, a praktikus, alkalmazható ismeretekre megtanítani őket, melyeket, akár mint egyéni vállalkozások vezetői vagy részesei majdan hasznosítani tudnak… A szolgáltatás, mint funkció nem idegen az intézménytől. Fontos megemlíteni ebben a kérdéskörben, hogy a nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola hallgatói – a baktai Szakmunkásképzőben végzik kéthetes nyári gyakorlatukat. A kollégium a hétvégi és nyarankénti hasznosításáról korábban már szó volt, úgy hogy csak érdekességként tesszük hozzá az elmondottakhoz: a Pápa látogatás idején egy időre szállodaként „üzemeltették” a bentlakásos intézményt.”
 

1995. szeptember 1-től napjainkig

 Az iskola mai szerkezete 1995. szeptember 1-vel alakult ki, amikor is a fenntartó a Baktalórántháza Város Képviselőtestülete a város gimnáziumát és szakmunkásképzőjét összevonta, így egy iskolát hozott létre. Az iskola a megye, de talán az ország – legösszetettebb iskolája lett.
Az 1962-ben alapított gimnáziumban általános műveltséget adó érettségivel záruló oktatás folyt. A kezdeti években magasabb létszámmal, az utolsó években (kb. 1980-1994) egyre kevesebb létszámmal jelentkeztek tanulók főiskolára, egyetemre.
A társadalmi és gazdasági okok mellett ez is oka volt, hogy az általános műveltséget adó oktatást bővíteni volt szükséges kiegészítő fakultációkkal, orientációs képzési formákkal. (gépírás, utazás-turizmus, külkereskedelmi ismeretek ukrán nyelven, közbiztonsági fakultáció, falusi vendéglátás).
Ezek fenntartása, ill. egyes fakultációk korszerűsítése, ma is időszerű és szükséges, amit a jelentkezések száma is alátámaszt.
Az iskola rövid történetében örvendetes, és feltétlen kiemelkedő, hogy több volt tanulója az iskolának ma az intézmény pedagógusa és dolgozója.
Az 1965-ben alapított mezőgazdasági szakmunkásképző intézet, indulásakor elsősorban a megye mezőgazdasági szakmunkásképzését vállalta fel növénytermesztő gépész szakmában.
Az 1985. szeptember 1-től – a jelentkező igények miatt – bővült a szakképzési profil. Elkezdődött a mg-i gépszerelő képzés, és a második szakma megszerzése. Majd kísérleti, jelleggel 1992-ben megindult a gépszerelő és gépüzemeltető szakképzés, ami jelenleg is folyik.
Az ifjúsági képzés mellett az intézet nagy szerepet vállalt a megye és a megyén kívüli felnőttképzésben. Kb. 2500 fő szerezhetett így szakmunkás bizonyítványt. A gazdasági-társadalmi átalakulás alapjaiban változtatta meg a szakmai képzés hagyományos formáit. A támogatott irányvonal az érettségivel záruló közoktatás – és azt követő szakképzés felé mozdult el. Súlyos gondot jelentett a szakképzés számára a bázisüzemek meg szűnése, ill. átalakulása.
Így a gyakorlati oktatásváltoztatásra kényszerült, amely folyamat ma is tart. Kialakult a tangazdasági forma, valamint jelentősen megnőtt a szolgáltatási tevékenység is.
Úgymond piaci körülmények látszanak kialakulni, megnőtt a szerepe a magánvállalkozásnak a szakképzésben.

Az iskola-összevonás megteremtette a személyi feltételeit annak, hogy sikerrel pályázhattunk a PHARE projektre, amely a szakmunkásképzés átalakítását támogatta szakközépiskolává.

Az 1990-es évektől a szakmunkásképzés mellett, gazdaasszony és gazdaképzést is megkezdtük. A meglévő szakmai képzésekre jelenleg van igény, ezek megtartása indokolt.
A szakmunkásképző kiemelkedő képességű tanulói folyamatosan vettek részt különböző területi és országos sport, kulturális és szakmai versenyeken.

Az 1995. évi összevonás után az 1996/97-es tanévre meghirdettük egy 6. osztályos gimnáziumi osztály indítását is. A végzett szakmunkások is lehetőséget kaptak, hogy leérettségizzenek. 1996. szeptember 1-től kétéves nappali tagozatos szakmunkások középiskoláját indítottunk be.

Az 1995-ös integrációt követően, mint Vay Ádám Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola és Kollégium folytatja nevelő – oktató tevékenységét Baktalórántháza település, a Kistérség, a megye tanulni vágyó és akaró diákjai számára Bagoly Albert igazgató vezetésével. A vezetőség további tagjai: Molnár István általános igazgató helyettes, Szász Károlyné igazgató helyettes, Kiss Sándor műszaki igazgató helyettes, Szász Károly gyakorlati oktatás vezető, Kálya Pál kollégiumvezető.
 
2000-ben látogatást tett az iskolában a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Szaktárca vezetője Dr Torgyán József, aki tájékozódott a mezőgazdasági szakképzésről, majd munkaebéden vett részt a gazdaasszony képzés ebédlőjében.
Az összetett nevű intézmény folytatta elődei hagyományos profiljait, de a kor, a felhasználók igényeit kielégítve új elemekkel bővült a Vay Ádám Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola és Kollégium oktatási kínálata.

A 2001-es beregi árvíz idején a kollégium és a tornacsarnok több árvízkárosult település lakói számára né- hány napra átmeneti otthonul szolgált. Ezen napok egyikén megtekintette az elhelyezést Orbán Viktor mi- niszterelnök is.
Jelentősen nőtt az iskola tanulói létszáma a következő években, ezzel arányosan a tantestület tagjainak a száma is. 2002 – ben közel 1400 diák vallhatta magát vaysnak.
 

2003 tavaszán Bagoly Albert igazgatót más munkaterületre szólította az élet. Az iskola vezetését Banka Gábor látta el 2008. augusztus közepéig. 2006-ban külső felújítást és tetőtér beépítést kapott a lapos tető után a Vásártér úti iskolarész.
2008. augusztus 15-től ismét Bagoly Albert irányítja az iskolát. A vezető és a tantestület figyelik a pályázatokat, pályáznak.
SOP Uniós Pályázat, Útravaló Pályázat, IPR Pályázat, TAMOP, Határtalanul –csak néhány a pályázatokból.


A sikeres pályázatok eredményét követően jelentőset javult a tárgyi feltételrendszer, kiépült az informatikai hálózat, új képzési formák honosodtak meg, melyek a 21. századi tudást közvetítik a tanuló ifjúság számá- ra. Prioritást kapott az anyanyelvi nevelés mellett az idegen nyelvi képzés. A következő nyelvekből választhatnak a tanulók: angol, német, francia, ukrán. A sikeres pályázatok eredménye képpen lehetőség van az idegen nyelvet anyanyelvi környezetben gyakorolni a diákoknak.
Ugyanilyen módon látogatást tettek a fiatalok a határon túlon Erdélyben, Kárpátalján, Szerbiában megtekintve az irodalmi, történelmi, néprajzi, földrajzi, vallási emlékeket, barátokra lelve, segítve a kapcsoltat építést a leendő szakemberek számára.
A tanítási órákon a pályázatok révén a legkorszerűbb technikai eszközöket használják a szaktanárok a hatékonyság, eredményesség érdekében.
A számítógép, az interaktív tábla, az úgynevezett szavazógép, melynek használatával a tanár az óra végén meggyőződhet arról, hogy a diák milyen mélységben sajátította el a tananyagot. A szavazógép a motiváció eszköze is lehet.
A tanórán kívüli tevékenységek során is jól hasznosíthatók ezek az eszközök többek között a tanulmányi versenyeken.

Az iskolai szakképzés minden területén a modern eszközök használata teszi eredményessé az oktatást, ezt igazolják az SZKT versenyek eredményei is.
Jelentős szerepe van a képzésben a tangazdaságnak. Nyírmadán 150 hektár erdő és benne egyéb területek, az iskolai tankert mélyfúrású kúttal, 700 négyzetméter fólia házzal, melyből 300 négyzetméter alkalmas téli növény hajtatásra is.
A Vay napok rendezvényei, a különböző tanulmányi versenyek, köztük az SZKT verseny a környezetvédelmi, természettudományi, VÁGMa az eszed vetélkedő, a szerteágazó sport versenyek, a diákönkormányzat által szervezett diáknap segítik, kiegészítik a tanórai tevékenységet, erősítik a tanulói önállóságot, az egészség tudatos életmódot.
A kollégium otthonos, szép, tiszta, gondozott, ízlésesen berendezett környezete, a hivatásuk magas fokán álló nevelő testülettel nyugodt, békés, alkotó körülményeket szolgáltatnak a kollégiumi élethez, a tanulók tanulásához, másnapi felkészüléséhez, a szabadidő helyes, hasznos eltöltéséhez.
A történelmi egyházakkal való jó együttműködés következtében a diákok gyakorolhatják hitéletüket. Rendszeresek a hittanórák, melyek változatos programjai bibliaismereti előadásokkal, egyházi filmek vetítésével, énekek tanulásával tartalmas programokat biztosítanak a kollégiumban.

A sport legkülönbözőbb ágai vonzzák a tömegsportot és a versenysportot kedvelőket, úgy a szabad téren mint a tornacsarnokban. Labdarúgás, atlétika terén kiemelkedően jó eredmények születtek az évek során. Minta értékű a tanárok, a felnőttek sport szeretete a rendszeres edzések. Többek között az ”öreg fiúk” labdarugói jó kapcsolatot ápolnak a kárpátaljai Huszton lévő ”Zlagoda” ”Egyetértés” foci csapat tagjaival.

Szülők, pedagógusok, iskolai dolgozók  és az iskolát támogatók részére szervezi meg hagyományos iskolabálját a Vay Ádám Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola és Kollégium Baktalórántházán  a Naményi út 7 szám alatt a tornacsarnokban 2001- óta. A bál célja a kapcsolati tőke erősítése . Egy évben egyszer fehér asztal mellett, szórakozással egybekötve cserélnek gondolatot a résztvevők az iskolával kapcsolatban .

Az iskolai munkatervben meghatározottakkal összhangban jól szolgálják a hagyományápolást, a tanulói személyiség formálását, az anyanyelvi nevelést, az esztétikai nevelést, a nemzethez, a hazához tartozás érzését a különböző rendezvények, megemlékezések. Megtiszteltetés az iskola tanulói, dolgozói számára, hogy a Városi Művelődési Központ színpadán bemutatott Vays műsorokat a település lakói elismeréssel fogadják.

 

Órarend

2017.11.27-tól

2017.12.04-tól

Frissítve 2018.03.05!

Könyvtár nyitvatartás

  VÁSÁRTÉR  ÚT NAMÉNYI ÚT
HÉTFŐ 12:30-15:10 8:50-11:35
KEDD 8:50-11:35 12:30-15:10
SZERDA 12:30-14:15 8:50-11:35
CSÜTÖRTÖK 8:50-11:35 12:30-14:15
PÉNTEK 12:30-14:15 9:45-11:35

Látogatószámláló

Ma5
Tegnap52
Hét553
Hónap2510
Összes171316

Webmail

Nemzeti Tehetség Program