VAY ÁDÁM ÉLETE

Ifjúkori évei:

Vay Ádám 1657. május 11-én született. Apja Vay Péter, anyja Zoltán Anna. Édesapja gyermeke születésének időpontját a családi Bibliában is feljegyezte. Ő volt a legkisebb fiúgyermek a családban.

Születésének évében a török és a tatár feldúlta Erdélyt. A támadások nem kímélték Szabolcs megyét sem. A Vay családnak is menekülnie kellett. A csecsemő Vay Ádám megkeresztelésére ezért Ecseden került sor. A család helyzete még rosszabbra fordult, amikor 1663-ban meghalt Vay Péter. Ádám, bátyjával együtt Sárospatakra került iskolába. Nevelője Csécsi János lett. Ádám nem érezte magát jól a kollégium falai között. Rengeteget olvasott, jogi pályára készült Eperjesre. Anyja kezdetben nem támogatta fia elképzelését, de végül beleegyezett a dologba.

A család mélyen vallásos volt. Ádám neveltetésének köszönhetően hithű kálvinista lett.

Családalapítás, ismerkedés a kuruc mozgalommal:

1675-ben a kurucok között tartózkodott a 18 éves fiatalember. Idősebb bátyja, Ábrahám példája hatott rá. 1676-ban a Dunántúlon élt nemes urak udvaraiban. Nem sokkal később Füleken vállalt császári szolgálatot. Itt ismerte meg első feledségét, akit 1679-ben vett feleségül. Első neje Iványi Fekete Erzsébet volt, aki a füleki vár vicekapitányának leánya volt. Ebből a házasságból két leánya (Erzsébet, Anna) és egy fia (Ádám) született. Családjával együtt Hajnácskőn (Nógrád megye) telepedett le. A családnevet adó ősi birtok Ábrahámnak jutott.

Hamarosan csatlakozott az elégedetlenkedők táborához, de nem akart a császári udvarral nyíltan szembefordulni. 1679-ben Thököly Imre elfogatta, és mint foglyot arra kényszerítette, hogy csatlakozzon hozzá. Az osztrákok azonban elfogták és börtönbe zárták (Bécs). Hűtlenség vádjával bátyjával együtt elítélték, vagyonukat elvesztették.

1686-tól újra a császár „híve”, 1687-től pedig megyéje országgyűlési követe. 1688-ban ismét a császár foglya Bécsben. 1700 nyarán I. Lipót újra kegyeibe fogadta és a családi birtokokat neki és Ábrahámnak visszaadta.

1696-ban meghalt első felesége. Feleségének elvesztése nagyon megviselte. Később újra házasodott. Második felesége Zay Anna volt. Az ifjú feleség 33 évvel volt fiatalabb uránál. Házasságukból négy gyermek született: Sámuel, Katalin, Judit és Klára. Ez a fiatal feleség aranyozta be az idősödő Vay életét az emigrációban.

Találkozás és csatlakozás II.Rákóczi Ferenchez:

II. Rákóczi Ferenccel először 1699-ben Ungváron találkozott, majd 1700. február 5-én Szerencsen. Egy Tokaj melletti szőlőbirtok miatt pereskedést akartak békésen megoldani. Sorsa ekkor fonódott össze a későbbi fejedelmével és bekapcsolódott Rákóczi Habsburg-ellenes szervezkedésébe. Valószínűleg Rákóczi beavatta terveibe, mert amikor 1701 májusában Rákóczit letartóztatták felségsértés vádjával, a szálak Vayhoz vezettek. Bécsújhelyre vitték, Hajnácskő várát pedig lefoglalták.

Közel másfél évig raboskodott Bécsújhelyen. Rákóczinak sikerült megszöknie. Vaynak 1702-ben ígéretet kellett tennie, hogy nem fordul a Habsburgok ellen. így szabadulhatott ki a fogságból. Amennyiben megszegi ígéretét, életével és birtokával kell fizetnie. Ez az a pillanat, amikor véglegesen csatlakozott II. Rákóczi Ferenchez.

Vay Ádám és a Rákóczi-szabadságharc:

Nem tudjuk a napot, hogy mikor állította Rákóczi Vay Ádámot a fejedelmi udvar élére. Vay, mint udvari kapitány irányította az udvar életét, biztosította a rendet. Ehhez megvoltak az eszközei, hiszen ő volt a fejedelem testőrségének és ezredeinek parancsnoka is.

1703. október 27-én Rákóczi kinevezte Vayt a jászok és kunok főkapitányává. Ez a tisztség Magyarországon eddig csak a mindenkori nádort illették meg. 1704 elején Munkács főkapitánya lett. Az Udvari Tanács elnöke is volt. Ez már a negyedik egyidejűleg viselt tisztsége volt.

Vay Ádámot a második embernek tekinthetjük a fejedelem után, és ez a Széchenyi országgyűlésig így is maradt. Gyors felemelkedése a ranglétrán egyértelműen mutatja, hogy Vay tehetséges, vezetésre termett ember volt. Nem volt az ütközetek hőse, inkább a háttérben helyet foglaló, tárgyalásokat elősegítő elméleti szakember. Véleményét gyakran kikérte a fejedelem külpolitikai és vallási ügyekben.

A trencséni csatavesztés után Vay Ádám egyre inkább a békekötés mellett foglalt állást. 1711 elején Rákóczi úgy döntött, hogy magával viszi Vayt Lengyelországba. Vay az egyetlen a szabadságharc vezetői közül, aki nem saját elhatározásából ment emigrációba.

Vay Ádám az emigrációban:

Vay Ádám számára a szatmári béke jelentette a megpróbáltatások kezdetét. Innen egyenes út vezetett az ínségbe. Sokat vállalt és sokat teljesített, annak ellenére, hogy 50 éves korában már megfáradt és betegeskedő ember volt. Meg volt győződve arról, hogy a hazatérés egyet jelent a halállal. Többet nem jöhetett haza, pedig rosszul érezte magát a száműzetésben. Nem tudott beletörődni abba, hazájától távol kell meghalnia. Első házasságából született gyermekei betelepedtek családi birtokaiba, így nem akarták apjuk hazatérését az osztozkodás miatt.

Vay 1718 nyarán elvesztette étvágyát, elerőtlenedett és ágynak esett. Második felesége kiválóan ismerte a betegségek tüneteit. Férjén azonban már nem tudott segíteni. Vay tíz napos betegeskedés után hunyt el (1719. január 31.), mit sem tudva a hazai viszonyokról. A danckai (ma Gdansk) Szent Erzsébet templomban helyezték örök nyugalomra.

Vay Ádám végső hazatérése:

Ferenc József 1904-ben engedélyezte II. Rákóczi Ferenc és bujdosó társai földi maradványainak hazahozatalát. Az udvari kapitány földi maradványai fekete érckoporsóba zárva, 1906. június 19-én érkezett Nyíregyházára. Innen továbbszállították Vajára. A temetést 1906. november 15-re tűzték ki, amelyre meghívták a Vay család minden tagját.