A jelenlegi település két kis község – a déli fekvésű Nyírbakta és az északi Lórántháza – egybeépítésével alakult ki. Közigazgatási egyesítésére 1931. január 1-jén került sor, a Magyar Királyi Belügyminisztérium rendelete az egyesített község nevét a Baktalórántháza névben állapította meg.

Római katolikus templom

A község kialakulásának és fejlődésének útját a középkor századaiból származó írásos emlékek hiányában nehezen tudjuk pontosan nyomon követni. A legrégibb írásos emlék Nyírbaktára vonatkozóan IV. Béla adománylevele, amelyet 1271-ben V. István megerősített, vagyis Baktát az egri püspöknek adományozta.
E korra tehető – a mára műemlékké nyilvánított, a képen látható – római katolikus templom építése is.

Református templom

A görög katolikus templom 1693-ig Petneházán volt. A református templom a „traktus jegyzőkönyve” szerint 1597-ben már anyaegyház. 1731-ben gróf Hallerné, született gróf Károlyi Klára elvette a református templomot és a római katolikusoknak adta vissza. Így került át a református egyház Lórántházára, ahol a képen látható templom 1750 táján épült.
Lórántházáról a legrégibb írásos adatok a XVI. századból maradtak ránk. Ebben az időben a Báthoryak, majd Rákóczik tulajdonába kerül. A Rákóczi-szabadságharc bukása után Károlyi Sándor kapta meg adománybirtokként, ez időtől fogva földesura azonos volt Nyírbaktáéval.

Dégenfeld-kastély

Bakta az 1420-as években a Baktay család tulajdona, ezt követően a Báthory, Tatay, Barkóczy, Károlyi család birtokolta. Utolsó tulajdonosa gr. Dégenfeld Pál volt 1945-ig. A kisváros másik műemléke a képen látható klasszicista stílusú Dégenfeld-kastély.
A XVII. század első harmadában (1615 – 1638 között) a Barkóczy család építteti meg a földszintes vadász kúriát, majd az idők során ezt bővítették. A park tökéletesebb és legszebb kialakítása azonban gróf Dégenfeld Imre idejében történt. 1945-ben a Kastélyt államosítják, és 1995-ig Tüdőszanatóriumként működött. Az épület állagának folyamatos romlása miatt azonban a kórházat másik helyszínre kellett költöztetni; a kastély pillanatnyilag üresen áll, a városfejlesztési terveiben kiemelt helyet foglal el hasznosítása.
A település 100%-ban közművesített – víz-, villany-, gáz- és csatornahálózat, szilárd burkolatú utak, kábeltévé-hálózat –, mely a vállalkozások indításában fontos szempont.
A településen működik: faipari- fafeldolgozó üzem, acélszerkezet-gyártó üzem; a kereskedelmi- és szolgáltatóágazat is jelentős munkáltató.

Baktai erdő

Jelentős vonzerő a Baktai erdő, mely üde zöld növényeivel hívogatóan várja a pihenni, kikapcsolódni vágyókat.
Baktalórántháza életét gazdagítják civil egyesületei: A Zene Mindenkié Egyesület keretein belül működő Arany Ősz Népdalkör és Cantáte Vegyeskar, Természetbarát és Tömegsport Kör, Együtt Másként Egyesület, Polgárőr Egyesület, gr. Károlyi Klára Kolping Egyesület, Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, Baktalórántházi Fiatalok Szövetsége, Asztalitenisz Kör. A sportélet kiemelkedő jelentőségű és hosszú hagyományokra tekint vissza, a Baktalórántháza Városi Sportegyesület alapítása 1916-ban történt. A labdarúgó szakosztály felnőtt csapata jelenleg a megyei I. osztályban szerepel.