Iskolánk gépész tanulóinak valamint szakmai tanárainak lehetősége nyílt egy érdekfeszítő szakmai előadáson részt venni intézményünk Kollégiumának ’’A’’ emeletén. Az előadást Dr. Varga Csaba a Genezis Partnerhálózatába tartozó Nitrogénművek Zrt. - Kelet-Magyarországi Régiójának - vezető szaktanácsadója tartotta.

A prezentáció fő mondandója a talajvizsgálatra és a levélanalízisre alapozott, növény- és termőhely-specifikus tápanyag-utánpótlási szaktanácsadás volt. Ez köztudottan gazdaságos és környezetkímélő tápanyag-gazdálkodást tesz lehetővé.
A fent említett, továbbá 100%-ban magyar tulajdonú cégcsoport a legfontosabb szántóföldi növényekre- őszi búza, kukorica, napraforgó, repce – Genezis Térségi Technológia néven dolgozta ki növény és termőhely-specifikus tápanyag-utánpótlási rendszerét, trágyázási technológiáját. Mindazonáltal a cégcsoport a környezetvédelmet a termelési tevékenység és a vállalati kultúra alapértékének tekinti.
Mint az mindannyiunk előtt ismeretes hazánkban a kukorica a legnagyobb területen termesztett szántóföldi növény. Így Csaba előadása ezen növény életszakaszain és fejlődésén keresztül tárta elénk cégcsoportúk méltán forradalminak nevezett és több éves kísérletsorozattal alátámasztott újításait.
Tanulóink nagy odafigyeléssel és komoly érdeklődéssel hallgatták az előadást, ahol olyan információk birtokába kerültek melyet a későbbiekben hasznukra tudnak fordítani majd.
Megtudták, hogy a kukorica időjárás-kitettsége a tavaszi vetésű növények közül a legnagyobb, de jó agrotechnikával és szakszerű tápanyag-visszapótlással növelhető a termésmennyisége, valamint javítható a termésbiztonság is. Mivel a növény nitrogénigénye nagy, a foszforigénye közepes és a káliumigénye magas nagy odafigyelést igényel a hatékony termesztése. Figyelemmel hallgatták, hogy a növény a mikroelemek közül a cink hiányára érzékeny, ilyenkor a fejlődésben visszamarad, romlik a nitrogénbeépülés, a levelein fehér sávozottság figyelhető meg.
A diákok betekintést nyertek abba is, hogy a kukorica foszforfelvételében a 4-6 leveles állapot kritikus, mert ekkorra a szem foszforkészlete már elfogy, azonban a gyökere még fejletlen. Megtudhatták, hogy a foszforhiányt a növényliluló levélzete jelzi. A címerhányás időszakában a káliumfelvétele lassul, majd leáll, azonban a nitrogén- és foszforfelvétele a szemtelítődés időszakában is jelentős, majd a virágzás idején a legnagyobb.
Tanulóink a tápanyag-utánpótlási technológiának több lépését sajátították el Csaba előadásán keresztül. Megismerték az őszi alaptrágyázás talajba juttatásának ajánlott termékeit és dózisait is egyben. Betekintést nyertek a tavaszi NPK alaptrágyázás kijuttatásának optimális időszakába, mely a minél korábbi tavaszi időszakra tehető amikor még nagy a talaj nedvességtartalma, így ez elősegíti a műtrágyák oldódását. Továbbiakban szó esett arról is, hogy a tavaszi N alap és NP startertrágyázásnál a nitrogén–alaptrágyát még a magágy készítése előtt ki kell juttatni és a talajba dolgozni. Ismereteket szereztek a Karbamid használatával kapcsolatos fontos szabályról. Arról, hogy alkalmazása esetén már a tervezett vetésidő előtt 8-10 nappal ki kell juttatni és a talajba dolgozni, hiszen így a csírázás gátló hatást elkerülhetjük.
Diákjaink ismeretanyaga bővült a tavaszi N, Mikro NP és NP startertrágyázás vetéssel egy menetben való kijuttatásáról és annak jelentőségéről. A tavaszi időjárás szélsőségeinek következményéről, mely a nevezett műtrágyák kijuttatása nélkül a növényben komoly stressz hatásokat okoz. Megtudták, hogy a műtrágyák ezen típusai biztonságosan kijuttathatók a mikro granulátum-szóró adapterrel, az NP műtrágyák pedig a vetőgépre szerelt műtrágyaszóró adapterrel. Szóba került az az ismeretanyag is, hogy az első lombtrágyázás optimális időpontja a kukorica 6-8 leveles állapota. Ekkor a növény intenzíven fejlődik, megkezdődik a generatív szervek képzése, ezért különösen igényli a harmonikus tápanyagellátást.
Érdeklődéssel hallgatták, hogy amennyiben megosztásra került a tavasz folyamán kijuttatandó nitrogénadag, úgy a kiegészítő adagot a növény 10-12 leveles állapotában szükséges kijuttatni, szilárd vagy folyékony formában tápkultivátorral, amíg a traktor hasa alatt elfér a növény.
Az előadás záró részében Csaba elmondta, hogy a tápanyag-visszapótlásról lombtrágyázással utoljára címerhányáskor tudunk gondoskodni. A beavatkozás technikai feltételének részletezésénél külön kitért arra, hogy ebben az esetben a megoldást a nagy has magasságú önjáró permetezőgép, más néven a ’’hidas traktor’’ jelenti.
A prezentáció ideje alatt a diákok az előadó által hozzájuk intézett esetleges kérdésekre megfelelő és körültekintő válaszokat adtak. Az előadást végig nyomon követték, figyelemmel kísérték.
Egy új ismeretanyagban bővelkedő, érdekes és tanulságos előadást hallhattunk, mely mindannyiunk megelégedésére tanulóink szakképzéséhez is hozzájárult.

Olasz F. Szilvia
szaktanár/szakoktató